A Budapest Operettszínház számos olyan darabot játszik, vagy játszott, melyekben a cigány szerepek különféle társadalmi és politikai szemléletek üzenethordozói. Jókai regényében – mely Johann Strauss Cigánybárójának alapjául is szolgált – a cigány szerep a szabadság szimbólumaként jelenik meg, és a szereplők egyenlősége révén utal Jókai korának egy békülékeny, toleráns kisebbségi politikát áhító társadalmi elvárására. A valóság, és az akkori politika természetesen nem mindenben tükrözte a regényíró vágyait.
Manapság nagyon sok sztereotípia kapcsolódik a magyar cigánysághoz. Ezek jó része tudatlanságra és tájékozatlanságra vezethető vissza. Pedig a cigányságnak vitathatatlan szerepe van például a magyar népzene és számos más folklorisztikus hagyomány megőrzésében és népszerűsítésében.
19. századi kulturális múltunk elválaszthatatlan része az országban élő kisebbségek, így a romák kultúrája is. Rendezvényünk előadói a magyar irodalmi és zenei művekben megjelenő metaforisztikus cigány-ábrázolásokon keresztül mutatták be a magyar és roma kultúra közötti párhuzamokat és kapcsolatokat.
A rendezvényen bemutatkozott a Csillogó Gyöngyszemek cigány táncegyüttes, akik egyedi tervezésű ruhákban, autentikus zenére táncoltak és művészi tevékenységükkel kiemelkedő képviselői a hazai cigánykultúrának.