Két évtized természetesen még nem történelmi távlat, de már alap ahhoz, hogy Magyarország 20. századi két másik köztársasági államformájával: az 1918 és az 1946-ossal összehasonlíthassuk.
1918-ig a magyar történelemben nem létezett a köztársasági államforma, noha 1849 tavaszán a Függetlenségi Nyilatkozat után Szemere Bertalan miniszterelnök parlamenti programbeszédében kormányának irányát – többek között – respublikainak nevezte. A Függetlenségi Nyilatkozattal létrejött magyar államszerkezet mindazonáltal nem váltotta le a királyság államformáját. Magyarország több mint 800 évig királyság volt.
A korona és koronázási zászlók; a himnusz; a hivatalos pénzeken megjelenő arcok; az épületek és szobrok, vagy a különböző pártok jelképei, színei vagy dallamai mind szimbolikus jelentéssel bírnak az adott politikai rendszerben.
A konferencia maga is szimbolikus helyen került megrendezésre, Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnökének palotájában, a mai Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az előadók bemutatták és értelmezték a királyság és a köztársaság szimbolikus tárgyait és fogalmait. Magyarország történelmi szimbólumai mellett a hallgatóság betekintést kapott a Monarchia széthullása utáni időszak osztrák politikai változásaiba és megismerhette a két világháború közötti időszak szimbólumainak harcát is.