A XX. Század Intézettel közös rendezvényünk az elmúlt 160 év tükrében – egészen napjaink aktualitásáig – azt vizsgálta, hogyan bántak az egyes rendszerek az előző rendszerek kiszolgálóival, felelősségre vonták-e őket és hogyan? A téma aktuális természetesen most is, amikor a rendszerváltás után közel 20 évvel sincs egyezség a politikai pártok között arról, hogyan tárják fel, … Olvass tovább
A Budapest Operettszínház számos olyan darabot játszik, vagy játszott, melyekben a cigány szerepek különféle társadalmi és politikai szemléletek üzenethordozói. Jókai regényében – mely Johann Strauss Cigánybárójának alapjául is szolgált – a cigány szerep a szabadság szimbólumaként jelenik meg, és a szereplők egyenlősége révén utal Jókai korának egy békülékeny, toleráns kisebbségi politikát áhító társadalmi elvárására. A … Olvass tovább
Két évtized természetesen még nem történelmi távlat, de már alap ahhoz, hogy Magyarország 20. századi két másik köztársasági államformájával: az 1918 és az 1946-ossal összehasonlíthassuk. 1918-ig a magyar történelemben nem létezett a köztársasági államforma, noha 1849 tavaszán a Függetlenségi Nyilatkozat után Szemere Bertalan miniszterelnök parlamenti programbeszédében kormányának irányát – többek között – respublikainak nevezte. A … Olvass tovább
Ausztria és a többi utódállam eltérő módon élték meg a függetlenedést. Ausztria a II. világháború végére megszilárdította a köztársasági államformát. Magyarország és szomszédai a kommunizmus diktatúráját csak a 20. század végére tudták legyőzni. Ezeknek a közép-európai országoknak közös a sorsa abból a szempontból, hogy hoszszú, több évszázados politikai berendezkedés és egy nagy államszövetség felbomlása után, … Olvass tovább
Ami 1920-ban Trianonnal és 1947-ben Párizzsal elveszett, s ami a II. világháború időszakában elért ideiglenes területi revíziókkal eleve nem sikerülhetett, az napjainkban a politikai tér egy másik dimenziójában, az Európai Unió bővítésével, a kulturális nemzetek újraegyesítésével talán sikerülhet. A Monarchia és népei, az első közép- európai multikulturális államszövetség bizonyos értelemben az Európai Unió „előfutárának” is … Olvass tovább
Az eseményt nem sokkal megelőzően elhunyt Habsburg Ottóról való megemlékezésre az Európai Unió Házában került sor a Habsburg Történrti Intézet szervezésében. A Megemlékezésen előadást tarott Balázs Péter, volt külügyminiszter, Habsburg Ottó szerepe Magyarország európai integrációjában címmel, Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójaAz „Ottó-jelenség” címmel és Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter, Habsburg Ottó és Magyarország két … Olvass tovább
A „Változatok a modernizációra” című műhelybeszélgetést Poór János vezette, ill. tartott előadást Modernizáció vagy a történeti alkotmány rombolása. II. József, II. Lipót és a magyar rendiség„témakörben. További előadók voltak Gulyás Gyula, aki a „Modernizáció, modernitás, reform. Változatok a fogalmakra” címmel beszélt. Kalmár János előadásának címe „Berendezkedési tervezetek a 17-18. század fordulóján” volt.
A Habsburgok és magyarok: Az állami – nemzeti függetlenség az újkori Közép-Európában címmel, Pálffy Géza vezetésével tartott műhelybeszélgetés témája a függetlenség volt, mely Magyarország újkori történelmének, mint elszalasztott vagy elérhetetlen lehetőségnek egyik állandóan tárgyalt kérdése. Az eseményen előadást tartott Oborni Teréz, Mészáros Kálmán és Hermann Róbert.
A nemzeti emlékezetre épülő, a nemzeti öntudatot és önazonosítást erősítő, valamint kulturális identitásképző jelleggel bíró törvény megalkotása nem nélkülözhette volna a szélesebb körű egyeztetést. Ezért az intézet meghívta a törvényt előkészítő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagját, Katona Tamást, Csepeli György szociológust, hogy Gerő András intézetigazgatóval, aki régóta foglalkozik a szimbolikus politika jelentőségével, megvitassa a … Olvass tovább
A székesfehérvári romkert nem csupán azért jelentős, mert története a nemzeti emlékhelyek között a legmesszebbre nyúlik vissza, hanem azért is, mert Szent István királytól kezdve hazánk több mint fél évezrednyi történelmét meghatározó, nagyformátumú királyt koronáztak és temettek el itt, ezért a magyar nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír. Előadók voltak: Páli Zsuzsanna, Székesfehérvár főépítésze, Demeter Zsófia megyei … Olvass tovább