A Habsburg Történeti Intézet új rendezvénysorozatának második alkalmán Virágh Ajtony jogász, Molnár László színész-rendező és Váradi László, a Magyarországi Svejk Társaság egyik alapítója tartott előadást a legendás cseh szerzőről és leghíresebb művéről.
A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében 2017. szeptember 28-án konferenciát szervezett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Habsburg Történeti Intézet, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum. A szimpózium a 300 éve született Mária Terézia uralkodásának jelentőségét, eredményeit és máig tartó hatásait elemezte. A most megjelent kötet az eseményen elhangzott előadásokat tartalmazza.
A kerekasztal-beszélgetés házigazdája, Nagy Beatrix elmondta, a rendezvény az Arcképek az Osztrák–Magyar Monarchiában című rendezvénysorozat részeként valósult meg, melynek célja, hogy a Monarchia kulturális világát ábrázoló és feldolgozó szerzők életművét, korabeli megítélését és emlékezetét bemutassa. Virágh Ajtony jogász „Svejk világa” című előadásában a szerző és főhőse katonai szerepvállalására koncentrált. Mint mondta, talán nem túlzás azt … Olvass tovább
A film előtt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Varró Attila filmkritikussal beszélgetett. Békés Márton felvezetésében elmondta: a Frantz iránt a Frontmozi-sorozat történetében eddig példátlan mértékű érdeklődés volt tapasztalható, előzetesen a lehetségesnél kétszer többen szerettek volna bejutni a vetítésre. Varró Attila a rendező személyét illetően leszögezte: meglepő, hogy a megosztó témákat feszegető François … Olvass tovább
A Habsburg Történeti Intézet új rendezvénysorozatának első alkalmán Lugosi András és Rózsafalvi Zsuzsanna tartottak előadást Jókai Mór írói és közéleti teljesítményéről.
A film előtt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Lakatos Gabriella filmtörténésszel beszélgetett. Békés Márton elmondta, a rendezőnek – akinek Két fogoly című filmje már látható volt a Frontmozi-sorozatban – a Hyppolit, a lakáj után talán ez az 1915-1916-os történetet elmesélő, első világháborús alkotása a leghíresebb mozija. Lakatos Gabriella úgy vélte, a Café … Olvass tovább
Nagy Beatrix, a Habsburg Történeti Intézet tudományos titkára elmondta, a most induló Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából című rendezvénysorozat során a Monarchia kulturális világát reprezentáló szereplőket és szerzőket kívánják bemutatni. Hangsúlyozta, a cél mindezzel elsősorban az, hogy ezeknek a „látszólag ismert személyiségeknek” az „emberi arcélét, teljesítményük korabeli megítélését”, valamint „utólagos emlékezetüket” is megismertessék. Ennek értelmében az … Olvass tovább
A film előtt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Pintér Judit filmkritikussal beszélgetett. Pintér Judit elmondta, az Ének a búzamezőkről egy neorealista vonásokat felvonultató filmdráma. A filmkritikus hangsúlyozta: a mű elkészültének körülményeihez hozzátartozik, hogy Szőts 1942-ben az Emberek a havason című munkájával megnyerte a legjobb művészi film díját Velencében, ami után sok helyről … Olvass tovább
A film előtt Gelencsér Gábor filmesztétával Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója beszélgetett. Békés Márton felvezetésében elmondta: ezúttal a megszokottól eltérően egy, az első világháború tágabb környezetéről szóló, művésziesebb jellegű filmet mutatnak be, méghozzá egy legendás magyar filmes rendezésében. Gelencsér Gábor Jancsó Miklós személye kapcsán kijelentette: lehet nem szeretni, lehet a filmjeit modorosnak … Olvass tovább
Mária Terézia uralkodását az 1867-1914 közötti időszakhoz hasonlóan joggal tekinthetjük olyan aranykornak, amikor a törvény és a rend által garantált békében és biztonságban élhettünk – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Mária Terézia, a magyarok királynője című rendezvényen, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak az uralkodónő születésének 300. évfordulója alkalmából.