Site Title

A konferenciát a Monarchia kulturális életét a századfordulón befolyásoló új zenei irányzatokról, a jazz és ragtime kialakulásáról, társadalmi elfogadottságukról, valamint a Nyugat c. folyóirat megalakulásának 100. évfordulójára emlékezve rendeztük meg. A századforduló újdonságai közé tartozott a mozgókép elterjedése és folyamatos fejlődése is. Ennek egyik állomása 1894, amikor megjelent Edison kinetoszkópja, amely mozgófilmet játszik már, bár … Olvass tovább

Ezekben fogalmazódott meg törvényi szinten is Magyarország viszonya a „külföldhöz”, azaz a Habsburg uralom alatt törvényes keretek között először állt módjában hazánknak a király távollétében az országot saját magának – a nádor személyén keresztül – képviselni. Ettől az időponttól kezdődően fogalmazhatott meg Magyarország a Monarchián belül először önállóan külpolitikai gondolatot. Ha szimbolikusan is, de mondhatjuk, … Olvass tovább

A liberalizmus nemcsak Európa, de hazánk történelmében is jelentős szerepet játszott és játszik ma is. Az Európai Unió liberális demokráciák szövetsége. Liberális alapértékek nélkül a 21. század magát demokratikusnak valló politikai közösségei nem léteznének. A konferencia előadásai történeti folyamatában mutatták be a liberális ideológia és értékrend fejlődését, ami a jelenleg is uralkodó nagy eszmerendszerekbe – … Olvass tovább

Az előadók rekonstruálták Ferenc József és Erzsébet történelmi szerepét, társadalmi megítélését, valamint vizuális megjelenítésüket és megpróbálták a körülöttük kialakult kultikus képet pontosítani. Erzsébet királyné személyét napjainkban újjáéledő kultusza révén, ismét növekvő érdeklődés kíséri, mely lehetőséget teremt arra, hogy életének eddig fel nem tárt aspektusai, illetve emblematikussá vált alakja ismét kutatás tárgyává válhasson. Ferenc József a … Olvass tovább

Egy osztrák és egy magyar előadótól hallhattak az érdeklődők összehasonlítást az operett társadalmi elfogadottságáról és az osztrák és magyar kulturális életben betöltött szerepéről. Tipikusan magyar vagy kifejezetten a bécsi zenei élet része az operett? Legismertebb szerzői osztrákok is meg magyarok is, közös azonban bennük és műveikben, hogy koruk társadalmi életét és annak szereplőit vágyott vagy … Olvass tovább

A Habsburg Történeti Intézet és az Olasz Kulturális Intézet közös konferenciájának tárgya az Osztrák–Magyar Monarchia meghatározott szempontok szerinti értékelése, azaz: hogyan látjuk ma, 2007-ben Ferenc József és Deák Ferenc korát? Természetesen nem mellékes, hogy mihez mérjük a Monarchia világát: a korabeli Európához, az előtte vagy utána létező korszak teljesítményéhez, esetleg a magyar nacionalizmus illuzionizmusához, vagy … Olvass tovább

1916-ban mutatták be Budapesten – egy évvel a bécsi ősbemutató után – Kálmán Imre máig világhírű operettjét, a Csárdáskirálynőt. Ebből az alkalomból adta ki a Habsburg Történeti Intézet „Csárdáskirálynő” című kötetét és rendezett a Budapesti Operettszínházzal közösen zenés-táncos-tudományos konferenciát. A Csárdáskirálynő története sikertörténet. Túlélt világháborút, forradalmakat, rendszerváltásokat. Változott, de nem a felismerhetetlenségig. Lényege szerint születése … Olvass tovább

Mahler, a zeneszerző és karmester két és fél évig állt a budapesti Operaház élén s ez idő alatt meghatározó alakja volt az akkori magyar kultúrpolitikának is. Műsorpolitikájával, gondos szereplőválasztásával, megalkuvást nem ismerő művészi hozzáállásával megteremtette az Operaház első „aranykorát”. Erre emlékezve hívták életre 2005-ben a Budapesti Mahler-ünnepet, mely minden évben néhány napot szentel a mahleri … Olvass tovább

A Hadtörténeti Múzeum „Európa védelmében” című kiállításának megtekintésével kezdődött a tanácskozás. A történész, egyház- és művészettörténész előadók két panelben – „1456 a nemzetközi politikában”, illetve „a ferencesek és Kapisztrán” – elemezték az eseményt meghatározó nemzetközi hatalmi viszonyokat és törekvéseket, valamint a nándorfehérvári diadal eddig elfeledett magyar belpolitikai összefüggéseit. Előadás hangzott el a déli harangszó elrendelésének … Olvass tovább

Egy korábbi, a 2005 márciusában megrendezett Lánchíd-konferencia sikere buzdította a rendezőket az újabb együttműködésre. Témája a görög és magyar nemzet 19–20. századi történetének közös jellegzetességei a második világháború utáni polgárháborús görög diaszpóra története és a mai magyarországi görögség helyzete volt. Érdekes és a hallgatóság véleményét is megszólaltató előadások hangzottak el a nemzeti szimbólumok és a … Olvass tovább