IV. Ferdinánd német és magyar király, Csehország és Magyarország királya, III. Ferdinánd császárnak és magyar királynak Mária infánsnővel kötött, első házasságából származó fia. Bécsben született 1633. szeptember 8-án, meghalt Bécsben 1654. július 9-én. Teste Bécsben, a kapucinusok kriptájában nyugszik.
Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek).
Frans Luycx festménye Ferdinándról
„Az eleven eszű gyermek apja kedvence volt, aki már korán bevonta őt a kormányügyekbe. Hamarosan (1646-ban, ill. 1647-ben) Csehország, majd Magyarország királyává koronázták. 1653-ban Augsburgban német királlyá választották, Regensburgban pedig megkoronázták. Ezzel a gondosan előkészített lépéssel sikerült biztosítani a császár birodalmi politikájának kontinuitását. A spanyol király, IV. Fülöp legidősebb lányával, Mária Teréziával kötendő házasságát tervezték, mégpedig párhuzamosan a király és Ferdinánd húga, Mária Anna közötti házassággal.
Mária Terézia spanyol infánsnő (Diego Velázquez műve, 1652-1653)
Ferdinándnak kellett volna a menyasszonyt Spanyolországba kísérnie. A tervből azonban semmi sem lett, Ferdinánd himlő következtében hirtelen meghalt, s így minden remény szertefoszlott. Az apa sokáig szinte bénult volt a fájdalomtól. Ferdinánd korai halálának politikai következményeként a birodalomban a trónutódlás kérdése miatt fenyegető válság alakult ki.
Forrás: Habsburg lexikon. Szerkesztette Brigitte Hamann. Új Géniusz Kiadó, Budapest 1990. 103-104. pp. IV. Ferdinánd szócikk szerzője: Dr. Volker Press egyetemi tanár, Tübingen.
Fotó: wikipedia.org